Tanév kezdetekor a katolikus egyház segítségül hívja a Szentlelket, a Veni Sancte Spiritus kezdetű himnusszal áldást kérnek a diákokra, szüleikre és a tanárokra. Az iskolai nevelésnek a testre, a lélekre és a szellemre is tekintettel kell lennie: immár órarendbe illeszkedő hittan és etika órák vannak az első és az ötödik évfolyamon, s a napi rendszerességű testnevelés órák is a gyermek kiegyensúlyozott fejlődését támogatják. Gájer László, a Szent István Bazilika káplánja tanévkezdeti elmélkedésében a szív, a lélek neveléséről beszélt Rádió Orient hallgatóinak.

A tanévkezdés mindenkit érint: nem csak a diákokat és szüleiket, hanem azokat is, akiknek családtagjaik révén sincs kapcsolódása az iskolai élettel. A nyári pihenést felváltják az egyre szürkébb hétköznapok, a rendszeres munka ideje. Gájer László azonban arra int, ne becsüljük alá a mindennapok spiritualitását: üdvösségünk, életszentségünk a hétköznapokban dől el. Érdemes ilyenkor a Szentlélek segítségéért fohászkodni, hogy a lelkesedés és ne a csüggedés, a fáradtság győzzön.

Az iskolában adhatjuk át a felnövekvő nemzedéknek a lényeges tartalmat és tudást, de kevés volna pusztán az értelem művelésére odafigyelni. A káplán hangsúlyozta, az embernek teste és lelke is van, melyeket az értelem mellett építeni kell. Ebben az évben mindkét terület nagyobb hangsúlyt kapott az oktatásban: bevezették a mindennapos testnevelést, s idén első és ötödik osztályban is választhattak a kisdiákok, hogy etika illetve hittan órán vesznek részt az órarendjük keretén belül.

„A gondolat ereje hatványozódik akkor, ha a szív a helyére kerül” - mutatott rá a Bazilika káplánja. A lelki-erkölcsi nevelés ereje segíti az értelem munkáját is: legyen szó matematikáról, fizikáról vagy nyelvtanról, a tanultak nagyobb hatással vannak a gyermekre. A gőg erősödhet, s a lelkiismeret elgyengül, ha csak az elme fejlesztése áll az iskolai nevelés középpontjában. A rossz cselekedet, a rossz magatartás nagy kísértés az ifjúságnak: mindig nagyobb népszerűséget, elismertséget hoz a kortársak között.

A tanár felelőssége ezért nagy, fontos hogy motiváljon és odafigyeljen a szív nevelésére is. „Őszintén gondolkodó, mélyen érző, lelkiismeretükre hallgató, lelkiismeretükben önmaguknak szabályokat állító emberek nélkül a magyar társadalom gyenge lesz” - fejtette ki Gájer László. Az Istennek tetsző ember képes tiszta szívvel megvalósítani az igaz gondolatokat, elveket. Ha a gondolatot hamis, üres lelkiismeret félrevezeti, az a cselekvést is rossz irányba fordítja. Ezért szívvel kell jelen lennünk a tudás birodalmában, s a helyes cselekedetek révén a boldogsághoz is közelebb kerülünk.

Ahogyan Isten is az emberért alkotta meg a világot, úgy az általunk alkotott erkölcsi szabályok végső célja is csak az ember lehet. „A diák nem azért van az iskolában, hogy megtanulja a sok adatot, hanem azért, hogy jobb ember legyen, hogy tudatos életet tudjon kialakítani magában, amely reflektál a világra, és ezért erkölcsös cselekedetre képes.” A káplán kiemelte, a moralitásnak meg kell előznie az információátadást.

Krisztus a kereszthordozással mutat példát, vállalta a szenvedést az emberiség iránti szeretetből. A kezdeti lelkesedés elmúltával a szürke, sokszor monoton hétköznapokat megélhetjük tehernek. Szenvedéssel viselve a tanulás és a munka is kereszt, amelyet fel kell vennünk minden nap. Azonban kulcsfontosságú, hogy hűséggel végezzük a feladatainkat, becsülettel és kitartással szenteljük meg a munkát. „Aki hordozza a keresztjét, és Isten útján jár, az meg fog érkezni Isten jelenlétébe.”

Gájer László biztatja a szülőket, adják bele szívüket az iskola körüli teendőkbe, ne mulasszák el segíteni gyermeküket, odafigyelve megadni a szükséges gondoskodást, mert annak gyümölcse beérik. A káplán arra buzdít, diákok és szüleik keressék a lehetőséget a lelki nevelésre, iskolai, templomi hittanórák látogatására. Tanárok megbecsülésére hív a Bazilika lelkésze: a pedagógus felé engedelmességgel kell fordulni a diákoknak, s ha csak nem igazságtalanságot követ el, tisztelettel tartozik felé a szülő is.