Hónapok óta több mint kétmilliárd forinttal tartoznak takarító cégeiknek a kórházak, az alkalmazottak fizetését saját zsebből állják a főként kis- és középvállalkozások. Kérdés, hogy meddig: az egyre csak gyűlő adósságállomány tízezer kórházi takarító munkahelyét veszélyezteti - hangzott el a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (MATISZ) szerdai, a Takarítás Világnapján tartott sajtótájékoztatóján. A szervezet az egészségügyi államtitkárság segítségét is várja a megoldáshoz.

A lakosság 1 százaléka ebből él

Ha bárki alábecsülte volna a takarítói munka jelentőségét, a MABISZ sajtóeseménye után biztosan megváltozott a véleménye. Paár Zoltán, a szövetség elnöke legalábbis meglepően nagy számokkal jellemezte a szakmát: évente 170 milliárd forintot, a GDP 1 százalékát kitermelő ágazatról van szó, ami közel 100 ezer dolgozót foglalkoztat, ők pedig 118 millió négyzetméter tisztán tartásáért felelnek. Bár a magyar lakosság 1 százaléka ezen a területen dolgozik, állami szinten csak 2005-ben ismerték el valódi munkakörként a takarítást, a közvélemény pedig ma sem tekinti igazán annak; pedig az állások betöltéséhez külön vizsga kell, és zajlik a felső fokú higiéniás szakemberek képzése is - jegyezte meg Ritz Tibor, a MATISZ szakértője.

Hollandiában mi győztünk

A kórházi takarítás a szakmán belül is speciális alágnak számít, amit jól mutat, hogy a 3000 szakirányú cég közül mindössze 15-20 foglalkozik ezzel a feladattal. Az egészségügyi intézmények képzett takarítói a helyi team megbecsült tagjainak számítanak, munkájukon pedig szó szerint emberéletek múlhatnak. Nem véletlen, hogy nemzetközi versenyeket is rendeznek a területen: tavaly Hollandiában műtőhigiénés versenyt tartottak, a fődíjat pedig egy magyar csapat vitte el.

'Ha jól dolgozunk, az nem látszik'

Ha a takarító jól dolgozik, az nem látszik - talán ezért is feledkeznek meg a fizetségéről. Az anyagi megbecsülés egyáltalán nem érezhető a MATISZ-tagok beszámolói szerint, az Országos Egészségügyi Pénztár és a kórházak 90 napot meghaladóan több mint 2 milliárd forinttal tartoznak a bedolgozó cégeknek - ez a hiány is része a 53 milliárdos kórházi adósságállománynak. Van intézmény, ahol 16 hónapja nem utaltak a külsős vállalkozásnak, a cégvezetők pedig saját keretből fizetik dolgozóikat - rosszabb esetben pedig más brigádokból küldenek el embereket, mivel a kórházi takarító csoportok munkája nélkülözhetetlen, és a páciensek egészségi állapotát is kockáztatnák, ha felhagynának vele. Bár az ágazaton spórolnak, az egészségügyben még lenne pénz: a felhalmozott adósságok ellenére, az OEP számláján még mindig 39 milliárd forint található, az egészségügyi alkalmazottak esetében pedig futott béremelésre is - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Az adósságrendezés nem csak 20 vállalkozó és cég, hanem több mint 10 ezer, rész és főmunkaidőben alkalmazott dolgozó érdeke, akiknek többsége roma származású, idős rokkantnyugdíjas - a fizetési nehézségek őket is érintik, más munkalehetőséghez pedig nem igazán juthatnak.

Válaszra várva

A MATISZ ezért a sajtóhoz fordulva kongatta meg a vészharangot, de az Emberi Erőforrások Minisztériumának segítségét is várják a helyzet rendezéséhez. Paár Zoltán elmondta, 4 pontos javaslatcsomaggal fordulnak a tárcához és az egészségügyi államtitkársághoz; ennek része a tartozások kifizetésének közös ütemezése; egy közbeszerzési minimum közös kialakítása; a kórházi takarítás szabályait tartalmazó, 1998-as 'sárga könyv' korszerűsítése; valamint egy zöld, környezetbarát takarítási program indítása is.

A MATISZ elnöke szerint különösen fontos, hogy a kórházak figyelembe vegyék a szövetség által ajánlott közbeszerzési minimum-értékeket, ami az ár és a minőség szempontjából is irányadónak számít. Így nem mindig a legolcsóbb - adott esetben kamikázé jellegű - pályázati ajánlat győzne, ami sokszor a szolgáltatás minőségét is rontja - fogalmazott Paár.


A MATISZ most az EMMI válaszára és együttműködésére vár. A sajtótájékoztatóra meghívták a tárca egészségügyért felelős államtitkárságának képviselőjét is, a minisztérium részéről azonban senki nem jött el.