Friss takarmány, emberi fogyasztásra alkalmas víz és mozgástér – ha mindez megvan, valóban minőségi húst adnak a vágásra szánt állatok. A húsfogyasztás elősegíti a szervezet egészséges működését, növeli teljesítőképességünket és erősíti immunrendszerünket, de az árut a karámtól egészen a konyháig kell követni, hogy biztonságos élelmiszert kapjunk. A hús titkairól Miskucza Mária minőségügyi vezető és Mátyus Imre, az Országos Húsipari Kutatóintézet ügyvezető igazgatója nyilatkozott rádiónknak.

Létfenntartó táplálék
A hús fontos szerepet tölt be a táplálkozásban, hiszen fehérje, zsír, vitamin és ásványianyag-forrás. Zsírban oldódó vitamint keveset tartalmaz, de a B-vitamincsoport egész skálája megtalálható benne, a belsőségek pedig gazdagok A és D vitaminban. A jó húsnak magas a vastartalma - ami főleg állapotos nőknél fontos – ám nem rendelkezik olyan kellemetlen mellékhatással, mint a vastabletta. Sokan keresik inkább a száraz fajtákat, de a 2 százalék alatti zsírtartalomnál már borzasztóan lecsökken a húsok élvezeti érték, a szervezetnek pedig zsírra is szüksége van, főleg ha valaki kemény fizikai munkát végez, vagy keményebb sportot űz. Figyelni kell a mértékre és egyensúlyra,de a helyes arányok mellett finom is kell legyen az étel - hangsúlyozta Miskucza Mária.

Mátyus Imre hozzáfűzte: napi 50-300 gramm között van az ajánlott húsfogyasztás két egészségügyi határértéke, de személy szerint egyiket túl kevésnek ítéli meg, a felső határt pedig már túl soknak. A szervezet a húsból szerzi be a fehérjeépítőket, az aminosavakat; utóbbiakból húsz is van, amikből kilencet a szervezet nem tud előállítani, ezért azt kívülről kell pótolnunk. A hús teljes elhagyása súlyos állapotromláshoz vezethet – mutatott rá a kutatóintézet igazgatója.

Csak a jól tartott állat ad minőségi húst
A biztonságos és egészséges hús az állatok tartásánál kezdődik. Fontos, hogy milyen körülmények közt tartják őket és mit esznek. Nagyon fontosak a jó tartási körülmények, mert a táplálék akkor hasznosul a legjobban, ha a koruknak megfelelően vannak etetve az állatok. „A jó gazda akkor érzi jól magát, amikor az állatai is jól érzik magukat. A tér, ahol tartjuk az állatot szintén fontos, mert például egy Mangalicát nem ólban, hanem szabadabb körülmények közt kell tartani, hogy kellő mennyiségű húst termeljen”- mondta Dr. Miskucza Mária. Az ivóvíz minősége és mennyisége szintén lényeges, a sejtállományon és a hús rugalmasságán látszik, hogy ivott-e eleget az állat. A víznek, amit isznak bevizsgáltnak, emberi fogyasztásra alkalmasnak kell lennie.

Mátyus Imre a tartási körülményekhez kapcsolódva elmondta, fontos, hogy toxinmentes legyen a takarmány, mert pára hatására a betakarítás előtt a kukoricacsövekben elszaporodnak a gombák, melyek tárolás közben tovább szaporodnak, és a tojásban, húsban, tejben felhalmozódva súlyos egészségkárosodást is okozhatna. A méregfelhalmozás folyamata légfrissítéssel és helyes növényvédelemmel kizárható – erre nagyipari szinten figyelnek is Mátyus szerint azonban a kisgazdaságban működő takarmánykeverőkbe „nem látnak bele”, legfeljebb tanácsokkal tudják segíteni a gazdákat.

A tartáson kívül fontos a vágás technológiája, a higiénia, a tárolás és a szállítás is - ezeket jogszabály határozza meg, mint az Unióban. A vágóhíd higiéniai körülményei szintén rögzítettek. Az OHK ügyvezető igazgatója fontosnak tartja, hogy más kultúrkörök szokásaihoz is igazodjanak a vállalkozások; például Törökországban elképzelhetetlen, hogy a baromfin lóg a körmös láb, mert a köröm és a bőr közt súlyos kórokozó bújhat meg.

Nyomokban tartalmaz…
Adalékanyagot sokat használ a magyar ipar is-mutatott rá Miskucza Mária minőségügyi vezető. Az E-számok rendszerét azért hozták létre, hogy az Európai Unióban mindenki értse, melyik adalékról van is szó. A táblázat meghatározza azokat az anyagokat, melyeket szabad használni, és melyeket nem. Kis kézműves üzemekben persze az E-adalékok helyett természetes anyagokat is alkalmaznak, például rozmaring kivonatot, mustármagot, amik preventív jelleggel akadályozzák az egészségre káros anyagok kifejlődését. A termékeken utóbbiakat fel kell tüntetni, lehetséges allergén hatásuk miatt.

Az igazgató elmondta, egy jó minőségű párizsi kilója 2000 forint felett van, de a kis keresetű vásárlókat is ki kell szolgálni; ezért használnak különböző töltelékanyagokat, vérplazmát, bőrkét, szóját és egyéb sűrítő anyagokat, melyekkel csökkentik a hús mennyiségét, és ezzel a termék árát is. Ha feltüntetik, mit tartalmaz a termék, akkor nincs baj - vélekedett az adalékanyagok kapcsán Mátyus Imre.