Az ország egészét rosszul érintik ezek az események, hiszen az önkormányzatok mellett a magyar állam és a hazai vállalatok is jelentős, külföldi pénznemben felvett adóssággal küszködnek-írja a Magyar Nemzet. A nagyon magas devizaigény kiszolgáltatottá teszi Magyarországot a spekulációs támadásokkal szemben.

Az elmúlt egy évben elemzői vélemények szerint csökkent az ország devizafüggése elsősorban annak köszönhetően, hogy a korábbi évekre jellemző kereskedelmi hiány masszív többletre váltott a meglóduló export miatt. Ez jól tükröződik a nettó finanszírozási többlet mutatójában, amely idén az első negyedévben 345 milliárd forintot tett ki. A devizafüggőség úgy tud mérséklődni, hogy a finanszírozás többlete forrást teremt a külföld felé felhalmozott adósság csökkentéséhez. Ez a tartozás négy részből tevődik össze-írja a lap. Arról a svájci frank augusztus eleji árfolyamcsúcsainak idején sok szó esett, hogy a lakosságot és az önkormányzatokat mekkora devizaadósság terheli. Az viszont kevésbé köztudott, hogy az államnak és a hazai vállalatoknak is jelentősek a külföldi pénzben fennálló tartozásaik.

Az ország teljes, 140 milliárd euró körüli külső adósságának mindössze egyharmadát tesz ki az állam devizaadóssága. Jól látható tehát, hogy a külföldi adósság nagyobbik része magánadósság, így az államadósság csökkentése önmagában nem elegendő a devizakitettség mérséklésére és az export sem biztos, hogy képes lesz tartósan orvosolni a kialakult állapotot. A lapnak nyilatkozó Szegő Szilvia egyetemi docens szerint létre kell hozni egy devizapolitikai tanácsot Magyarországon, amely a valutakitettség kérdésével komolyan foglalkozna.

OrientPress Hírügynökség