A szentendrei Hubay Házban mindig karácsony van. A négy éve minden nap nyitva tartó Karácsony Múzeum bejáratánál Óriástélapó és Strossenmayer úr strázsál, a Szaloban muzeális értékű karácsonyfadíszek, a boltban pedig zenélő szerkezetek, csengettyűk, angyalok, koboldok és diótörő figurák széles választéka várja az érdeklődőket. Hubay Éva, a múzeum tulajdonosa a Rádió Orientnek elmondta, a kiállítással egybekötött üzlet alapításához az ötletet egy 1965-ben létrehozott németországi hasonló témájú múzeum adta.

A Karácsony Múzeum nem csak szezonálisan tart nyitva, egész évben fogadja a látogatókat. Míg meglepő módon a gyermek csoportok májusban, a fiatalok július-augusztusban, addig az idősebbek ősszel és télen keresik fel a Hubay házat.

A karácsonyfát először a szegényházakban és templomokban állítottak, közvetlen utána pedig a szokás elterjedt az arisztokrácia körében is. Az első időkben a fák kicsik voltak, és a gyermekeket ajándékozták meg vele, de az arisztokrácia gyakran még a cselédségnek is állított karácsonyfát.

Régen karácony után a termékenység és a bő termés elősegítésére az elbontott fát csúcsával lefelé állították a szemétdombra.

A fa feldíszítése a 15-16. században vált divatossá. Kezdetben ehető díszeket helyeztek rá, az első üveggömbök pedig a német üveghutákból kerültek ki.

A '30-as években már ismerték a műanyag gömböket, a drótvázra erősített, zöldre színezett viasszal bevont madártollas műfenyők pedig már a '10-es években megjelentek.

A díszeknek külön szimbolikája van: maga a gömb forma az almára, mint az eredendő bűn jelképére utal, míg a girland a bibliai kígyót jelképezi, a fa tetején található csúcsdísz pedig a betlehemi csillagra utal.

A fluoreszkáló viasszal kiöntött üvegdíszek az 1890-es években készültek először, a horpasztott üvegdíszek, pedig a '10-es években jelentek meg. A karácsony szelleme hatott a háborúban szolgáló katonákra is, akik a fronton is állítottak karácsonyfát maguknak. A karácsonyfadíszekben pedig megjelentek a repülők, bombák.

Történelmi szempontból a jászolállítás megelőzi a fenyőfáállítást. Az első nagyméretű papírbetlehemek a cseh és német területen terjedtek el.

Hubay Éva elmondta, a vendégek szeretnek gyönyörködni a muzeális értékű régi díszekben, de maguknak otthonra inkább modernebbeket vásárolnak a közel 4000 darabos kínálatból. A Karácsony Múzeum tulajdonosa elárulta, ha 2014-ben divatos karácsonyfát szeretnénk állítani bánjunk bátran a színekkel és változatos formákkal.